Híres tanáraink

Iskolánk újraindításának 30. évfordulója alkalmából intézményünk aulájában emlékfalat avattunk, amely 40 nevet tartalmaz: híres igazgatókét, tanárokét és diákokét. Ismerjük meg őket ezúton is!

Híres tanáraink  

Chovan Sámuel (1767 - 1809)

A domonyi születésű földrajztudós 1803 és 1809 között volt az aszódi latin iskola földrajztanára. Egy tudománytörténeti szempontból is kiemelkedő - latin és német nyelven írt - földrajzkönyv megírása fűződik a nevéhez. 1803-ban „mindenre kiterjedő igényességgel megírt” kötete Magyarország és Európa természeti és politikai földrajzát tárgyalja. Keresztapja Hajnóczy Sámuel (1719-1795) evangélikus lelkész, akinek a fia a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője, József (1750-1795). Chovan Samuel tüdővészben hunyt el, Aszódon helyezték örök nyugalomra.^[1]

Dr. Czirbusz Endre (1897-1965)

A kondorosi születésű Czirbusz 1929. november 1-én került Aszódra, történelmet és földrajzot tanított. Az aszódi evangélikus egyház felügyelője, az iskolai éremtár kezelője, a játékdélutánok vezetője. A Magyar Cserkészszövetség országos intézőbizottságának tagja, az iskolai cserkészcsapat parancsnokaként diákjaival részt vett a gödöllői Cserkész Világtalálkozón 1933-ban. A Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium nyertes ösztöndíjasaként földrajzi tanfolyamon vett részt Olaszországban, melyről több módszertani cikket írt. 1962-ben ment nyugdíjba, szabadidejében az aszódi Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezet titkáraként tevékenykedett. Feleségétől, Kovács Jolántól három gyermeke született (Endre, György, Lenke). 1965-ben hunyt el, sírja az aszódi temetőben található.

Csizmadia György (1905-1986)

Az orosházi születésű magyar-német szakos pedagógus 1931-ben került Aszódra, kollégiumi nevelőtanár, majd 1934-től rendes tanár. A magyar népi mozgalom híve, számos ismeretterjesztő előadás fűződik a nevéhez. Tanulmányi kirándulásokat szervezett diákjainak az Aszód környéki falvak néprajzának megismertetése céljából. A Petőfi Önképzőkör irodalmi tagozatának a tanárelnöke, neki köszönhető a Szárnypróbálgatások c. diákújság létrehozása. Az iskolai Petőfi-emlékműsorok szervezője, Petőfi nyomdokán címmel könyve jelent meg. Az aszódi evangélikus presbitérium tagja, az Aszódi Öregdiákok Egyesülete főtitkára. „Hatalmas könyvtára volt és lelkesíteni tudta a diákokat, hogy foglalkozzanak az irodalommal” – írta róla Tuschák Róbert aszódi „öregdiák”, a Műegyetem későbbi professzor emeritusa. 1941-től Orosházi Evangélikus Gimnázium igazgatója lett, majd a Nemzeti Parasztpártban vállalt szerepet. 1953-tól a győri Révai Gimnázium igazgatója, Budapesten nyugszik.

Dr. Gréb Gyula (1881-1944)

A felvidéki származású pedagógus 1906 és 1923 között tanított iskolánkban latint és németet. Jól felkészült, publikáló tanár volt, a magyarországi - azon belül is kiemelten a szepességi - németek néprajzát, településtörténetét kutatta, német és magyar nyelven számos publikációja jelent meg. A Felvidéki Tudományos Társaságban 1939-ben tartotta székfoglalóját „A szlovákiai németek településtörténetének vázlata” címmel. Dolgozatát 1940-ben elbírálták és kiadásra érdemesnek találták a művet. Az aszódi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Dr. Gyóni Mátyás (1913-1955)

Budapesti születésű történész, bizantinológus, egyetemi és középiskolai tanár, tanszékvezető. Anyai nagybátyja az első világháború híres magyar költője, Gyóni Géza volt. 1939-ben tanári, 1940-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1939-től három éven át iskolánkban tanított, ahol nemcsak oktató és nevelő munkáját végezte példás odaadással, hanem ekkor készítette el nagy munkáját (,,A magyar nyelv görög feljegyzéses szórványemlékei", Bp. 1943.), melyet a Magyar Tudományos Akadémia, mint maradandó monográfiát Sámuel-Kölber-jutalommal tüntette ki. Aszódi középiskolai tanár korában kezdett el dolgozni a román népre vonatkozó bizánci tudósítások összegyűjtésén. Feleségével, Zepethneki Töttössy Katalinnal két gyermekük született: Mária és András. 1942-től 1950-ig a Teleki Pál (1948-tól Kelet-európai) Tudományos Intézetben dolgozott, a bizantinológia és a balkáni ügyek referense lett. Gyóni Mátyást külföldön is nagyra értékelt tudományos munkássága elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1948-ban fiatalon, 34 éves korában levelező tagjává választotta. 1950-től intézeti tanár a budapesti tudományegyetem görög filológiai tanszékén, 1954-től tanszékvezető egyetemi tanár a középkori egyetemes történeti tanszéken. A Rákosi-korban a sztalinizálódó egyetemi oktatás ideológiai üldözéseiben vallásossága miatt célponttá vált, s ennek hatására 1955-ben öngyilkos lett, sírja a Farkasréti temető 28/2-1-76. sírhelyén található. A világhírű bizantológus, Moravcsik Gyula így emlékezett rá: „Gyóni Mátyásnak egyik legfőbb vonása volt mindenkoron a szigorú kötelességtudás, a komoly felelősségérzet és a meg nem alkuvó lelkiismeretesség. (…) Halála pótolhatatlan veszteség, mert ő lett volna arra hivatva, hogy az elődök hosszú sorától megőrzött fáklyát átvegye és a magyar bizantinológia jövő fejlődését biztosítsa.”^[2]

Haberern Gusztáv Adolf (1891-1968)

A késmárki születésű pedagógus 1915 őszén helyettes tanárként került Aszódra, 1916-tól rendes tanár, mennyiségtant, természettant, éneket és testnevelést tanított. Kiváló orgonista, zeneszerző, dalait a Magyar Rádióban is énekelték. Az aszódi középiskolában a tanulókból zenekart szervezett, nevéhez fűződik a Kis Korál könyv, mely az egyetemes egyház tanügyi bizottságának kedvező bírálata alapján tankönyvvé válhatott. Sokoldalú pedagógus, számos lapban (Evangélikusok Lapja, Protestáns Tanügyi Szemle) publikált. Az aszódi középiskolai bizottság tagja, a felsőpestmegyei esperesség számvevője, az aszódi Keresztény Polgári Kör pénztárosa, az Országos Evangélikus Tanáregyesület számvevőségének tagja, Aszód község mezőgazdasági bizottságának és az aszódi járás mezőgazdasági bizottságának rendes tagja, a budapesti földrengéstani obszervatórium külső munkatársa. A kommunista fordulat előtt általános iskolai igazgató, a gimnáziumból ment nyugdíjba. Gödöllőn nyugszik.

Jancsik Mihály (1889-1960)

Magyar-latin szakos pedagógus, gimnáziumunk egyik legnépszerűbb tanára. Az első világháború kitörésének évében kezdte tanári pályáját, 1919-től foglalja el Aszódon a katedráját. A Petőfi-gyűjtemény őre, majd a Petőfi Önképzőkör tanárelnöke. Az 1930/31. tanévben felújította az algimnáziumban egykor volt hagyományos majálist, melyet ettől kezdve évente ő rendezett. A kisbagi erdőben a Petőfi forrásnál megtartott majálisra zenekísérettel érkeztek a gimnázium diákjai, a rendezvényen az Aszódi Evangélikus Leánynevelő Intézet növendékei is részt vehettek. Az aszódi evangélikus egyháztanács tagja, több évig igazgató-helyettes, majd az államosítás idején általános iskolai igazgató is volt. Az államosított gimnáziumból ment nyugdíjba, Budapesten nyugszik.

Karádi János (1887-1937)

Latin és görög szakos tanár. A hontbagonyai származású Karádi a fővárosban érettségizett 1906-ban az evangélikus gimnáziumban, majd a budapesti tudományegyetemen diplomázott. Aszódra 1912 őszén került a latin-görög tanszék pedagógusaként. Künsztler Jánossal együtt szervezték meg az iskola cserkészcsapatát, 1931-től az internátus vezetője volt. A kollégiumvezetőt „nemcsak a szülők becsülték, hanem a kisdiákjai is, akik maguk között »atyuská«-nak hívták igazgatójukat.”^[3]. Az Országos Evangélikus Tanáregyesület jegyzője, valamint a legrégibb helyi egyesületnek, a Keresztény Polgári Körnek - 1923-tól - elnöke volt. Vácot hunyt el 50 évesen, sírját Aszódon találjuk.

Koren István (1805-1893)

Tanár, lelkész, polihisztor, iskolánk névadójának, Petőfi Sándornak a nevelője. Az aszódi evangélikus latin iskola fénykora összekapcsolódik Koren István professzor működésével. Domonyban kezdi elemi tanulmányait (1811–1815), majd Ikladon németül tanul (1815–1816). 1816 és 1825 között Selmecbányán végzi gimnáziumi és főiskolai tanulmányait, majd Pozsonyban szerzi meg a középiskolai tanári címhez szükséges teológiai végzettséget. Rövid ideig Besztercebányán tanított (1832–1833), majd elfogadva az aszódi evangélikus gyülekezet meghívását, a helyi latin iskola professzora (1834–1856) és segédlelkész lett. 1836-ban feleségül veszi Neumann Juliannát, Petőfi szállásadójának leányát, hat gyermekük születik. Ő fejleszti algimnáziummá intézményünket. Hat nyelven beszélt (szlovák, magyar, latin, görög, német, francia), a kötelező tananyagon kívül zongorát és francia nyelvet is oktatott. Petőfi az ő tanársága idején volt az aszódi iskola diákja (1835-38), legsikeresebb és legboldogabb diákévei ezek. Koren 1857–1883 között a szarvasi evangélikus főgimnázium tanára volt. Botanikusként, ötezer darabos herbáriumot gyűjtött össze, amit a szarvasi gimnáziumra hagyott. Szobra van Domonyban, ahol nevét viseli az általános iskola, portréját a szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium őrzi, Aszódon egy utca és a város pedagógiai díjának elnevezése őrzi emlékét.^[4] A szarvasi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Kühn Ernő (1912-1985)

Az aszódi Evangélikus Gimnázium cserkészcsapatának egyetlen olyan vezetője, aki hittantanár volt. 1912-ben született Ikladon, édesapja a falu kántortanítója volt, édesanyja az utolsó aszódi csizmadia céhmester lánya. Aszódon érettségizett, aztán Sopronban elvégezte a teológiát. Pályáját Budapesten segédlelkészként kezdte, majd az 1938/1939-es tanévben lett az aszódi iskola evangélikus hittantanára. Bartos Márton római katolikus hittantanárral együtt már a II. világháború idején szorgalmazták a két felekezet, az evangélikus és a római katolikus hitbéli együttműködését – korukat messze megelőzve. Kettejük tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ebben az aszódi evangélikus gimnáziumban a felekezeti együttélés példamutatóan tudott kialakulni, az izraelita vallású diákok irányában is az elfogadó attitűd volt a jellemző. Az aszódi evangélikus presbitérium tagja, az Aszódi Öregdiákok Egyesületének főjegyzője, a Keresztény Polgári Körjegyzője. Az egyházi iskolák kommunista államosítása (1948) után Nógrád község választotta meg papjának. Felesége Oppel Éva volt, aki az Aszódi Leánynevelő-intézetben tanított. Kühn Ernő 1985-ben hunyt el Nógrádban, az aszódi temetőben nyugszik.

Künsztler János (1873-1945)

Életének első felét Selmecbányán töltötte. „Mint menekült Selmecbányai tanár - a világháborúban való tényleges részvétel után - talált Aszódon alkalmazást, hol előtte a testnevelést nem is tanították szakszerűen.”^[5] Irányításával jelentős sportélet bontakozott ki iskolánkban, a vezetésére bízott diákokkal több kerületi és országos versenyen szép sikereket ért el. Az iskolai Sportkör létrehozása mellett nevéhez fűződik az első tornavizsga megszervezése is 1921/22-ben. A megalakuló cserkészcsapatnak első parancsnoka volt. Az Aszódi Levente Egyesület főoktatója volt, aki 36 évi tanári szolgálat után vonult nyugdíjba 1933-ban. Házasságából négy gyermek született, 1945-ben hunyt el, sírját az aszódi temetőben találjuk.

Nyíry Sándor (1907-1982)

A magyarországi testnevelő tanárképzés első hullámának meghatározó képviselője. A gödöllői középiskolai tanulmányokat követően 1931-ben szerez diplomát a Testnevelési Főiskolán, majd Künsztler János 1933-as nyugdíjba vonulása után fiatalos lendülettel koordinálja az evangélikus gimnázium sportéletét. Az iskolai Petőfi Sportkör vezető tanára, jelentős szerepe volt a gimnáziumi sportélet felvirágoztatásában. Új szakosztályokat indít az intézményünkben. Az 1930-as, 1940-es években a következő szakosztályok működtek iskolánkban: atlétika, labdarúgás, asztalitenisz, tenisz, torna, téli sportok, úszás, vívás és céllövés^[6]. A Balassagyarmat – Gödöllő – Aszód hármas iskolai sportversenyek egyik szervezőjeként is tevékenykedett a harmincas években. Az aszódi Hangya^[7] felügyelőbizottságának tagja, a gimnáziumi Levente Egyesület csoportparancsnoka. Az őszi légoltalmi gyakorlatok alkalmából előadásokat tartott a gimnázium ifjúságának és az iskolai Levente Egyesületben A honi légvédelem és légoltalom címen. 1968-ig tanít Aszódon, családjából többen is folytatták a testnevelés oktatását. Hatvanban hunyt el, sírját Aszódon találjuk.

Dr. Patkó György (1933-2019)

Fizikus, az Eszterházy Károly Egyetem tanszékvezető főiskolai tanára, iskolánk meghatározó pedagógusa az újraindítást követően. 1933-ban született Kál községben. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte, a gimnázium nyolc osztályát Egerben, a római katolikus Ciszterci Gimnáziumban, majd az állami Dobó István Gimnáziumban érettségizett. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1956-ban szerzett fizika- matematika szakos középiskolai tanári oklevelet. Diplomaszerzést követően tanított Szűcsiben, általános iskolában, Hatvanban a Bajza József Gimnáziumban, majd 1962-ben került az egri Tanárképző Főiskola Fizika Tanszékére. 1972-ben Szegeden, a JATE Természettudományi Karán doktorált. Az Aszódi Evangélikus Gimnázium tanára 1994 és 2006 között, megkapta iskolánk legmagasabb kitüntetését, a Brouth János-díjat (2006).

Richly Emil (1913-1945)

Művésztanár, festőművész, a második világháború utolsó napjaiban halt hősi halált. A soproni születésű pedagógus a rajz és az ábrázoló geometria tanáraként az 1937-38-as tanévben került az Aszódi Evangélikus Gimnáziumba. A Képzőművészeti Főiskolát végzett tanár gyakorló idejét a Fasori Gimnáziumban töltötte, majd az aszódi megválasztását megelőzően egy év katonai szolgálat következett. A fiatal művész a magyar akvarell-festészet történetének egyik legfényesebb ígéreteként, nagy méretű akvarell-képek alkotásával hívta fel magára a figyelmet. 1939-ben feleségül vette a szintén soproni Bedy Máriát, házasságukból egy gyermek született. Hat évig tanított iskolánkban, 1943 nyarán behívták katonának. A frontra vezényelték, ahol részt vett az erdélyi harci eseményekben, majd az 1944-es év végi Székesfehérvár környéki harcokban. Diószegi Balázs (1914-1999) Munkácsy-díjas festő így emlékezett vissza barátjára: „Emil kiváló ember volt. Jószívű, becsületes, segítőkész. (…) Mint szakaszparancsnok részt vett a székesfehérvári ellentámadásban. Bokalövést kapott. Kórházba került. Jöttek az oroszok. Minden sebesült katonát agyonlőttek, őt is.”^[8] Az Aszódi Petőfi Múzeum 2003-ban kiállítást rendezett Richly Emil emlékére. Fia, Richly Zsolt rajzfilmrendező, akinek munkáin (pl. A kockásfülű nyúl) generációk nőttek fel Magyarországon. Vezetésével animációs sorozatban dolgozták fel Luther Márton életének legfontosabb eseményeit. A reformátorról készített filmjét Richly Zsolt az Aszódi Evangélikus Gimnázium diákjaival és tanáraival együtt nézte meg.

Schéner Mihály (1923-2009)

Kossuth-díjas festő, grafikus, szobrász, keramikus és bábtervező. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat 1942-1947-ig, 1947-ben szerzett tanári diplomát. Az államosítás előtti utolsó tanévben, az 1947/48-as tanév kezdetén került Aszódra az evangélikus gimnáziumba. 1956-ig tanított Aszódon rajztanárként.^[9] Tanítványa volt Huszárik Zoltán (1931-1981), a későbbi híres filmrendező, akire nagy hatást gyakorolt. Aszód után 1956-ig rajzot tanított a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban. Később Pesten dolgozott, 1962 márciusában nyílt meg első kiállítása a budapesti Csók Galériában. 1963-ban jutott el először Nyugat-Európába: először Párizsba, majd Londonba. Kiállításai voltak Németországban és Párizsban is. Munkatársa volt az Új Auróra című művészeti folyóiratnak, melybe gyakran írt 20. századi jeles magyar művészekről. Festményeinek színgazdagságát és színharmóniáját a geometrikus szerkesztés mentén teremtette meg, kollázstechnikát is alkalmazott. 86 éves korában hunyt el, Budapesten nyugszik.

Stibrányi Gyula (1894-1914)

Magyar-német-francia-gyorsírás szakos tanára volt iskolánknak. 1916-tól tanított Besztercebányán, majd Dr. Oravecz Ödönnel együtt menekült tanárként érkezett az első világháborús összeomlás után Aszódra. Iskolai értesítőnkben Dr. Osváth Gedeon így ír erről: „A cseh megszállás folytán megszűnt beszterczebányai ev. főgimn. igazgatója: Dr. Oravecz Ödön, továbbá nevezett intézet rendes tanára: Stibrányi Gyula intézetünknek ajánlották fel szolgálatukat, március 15-től kezdve^[10] velünk végezték a tanítást.”^[11]. Köztiszteletben álló, megbecsült tanár hírében állt, aki a tanári könyvtárat évtizedeken át gondozta. Az aszódi evangélikus presbitérium, valamint az Evangélikus Tanáregyesület választmányi tagja. Rendszeresen publikált országos folyóiratokban, a Magyar Gyorsírók Egyesületének meghatározó tagja. Az 1940-es években két súlyos szemműtéten esett át, 1958-ig tanított. Feleségétől két lánya született. 1961-ben hunyt el Miskolcon.

Szontágh Sámuel (1736-1822)

A Podmaniczky családnál nevelőként állt alkalmazásban (1761-1775), 1775-76-ban Göttingenben tanul, 1776-tól kassai, 1806-tól eperjesi lelkész. A Tiszai evangélikus egyházkerület püspöke 1808-tól haláláig. Aszódon saját költségén megvásárolta az iskola feletti régi épületet, ami addig lakóházként funkcionált. 130 forintot fizetett érte- ez kb három évi teljes jövedelmét jelentette. Az egyházközségnek ajándékozta ezt a lakóházat, hogy ebben nyissák meg az elemi iskolát, elkülönítve a latin iskolától. Később ez az épület 1980-ig funkcionált iskolaként. Ez a Szontágh-féle ajándék lett a kis iskola, az új pedig a nagy iskola. Ez utóbbi épületet 1872-ben emeletessé építették át, s 1927-ig volt az egyházközség kezelésében a Petőfi Főgimnázium épületeként. Eperjesen született és itt is hunyt el.

Dr. Varga Ferenc (1889-1977)

Iskolánk természetrajz-földrajz szakos tanára Sopronban született. Az egyetemen gyakornokként dolgozott, azonban tudományos pályája az első világháború miatt nem teljesedhetett ki. A „Nagy háborúban” többször megsebesült, tartalékos tisztként szerelt le. 1920 szeptemberétől tanított Aszódon nyugdíjazásáig (1950). Dr. Oravecz Ödön mellett a legtöbbet publikáló pedagógusok közé tartozott, több tanulmánya is megjelent a Kertészeti Szemlében és a Természettudományi Közlönyben. Életének utolsó szakaszát Ostffyasszonyfán töltötte nehéz körülmények között. Felesége Fehér Margit, egy gyermekük született. Budapesten hunyt el, sírját Ostffyasszonyfán találjuk.

Velten Armand (1890-1973)

Rajztanár, főleg tájképeket, enteriőröket, portrékat festett. 1890-ben született a németországi Magdeburgban. Szüleivel 1896-ban került Budapestre, itt végezte el középiskolai tanulmányait. Az érettségi után az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be s itt szerezte meg a középiskolai rajztanári oklevelet. 1914. szeptemberétől két évig a budapesti evangélikus gimnáziumban helyettesítette a hadba vonult rajztanárt. 1916-ban Nagyszombatba került a községi polgári iskolához s itt tanított 1919. áprilisig, amikor a cseh megszállás miatt távoznia kellett. 1919. szeptemberétől tanított Aszódon 1938-as nyugdíjba vonulásáig. Tanári munkája mellett minden szabad idejét a festészet és rajz művészetének szentelte. Mint Petőfi iskolájának tanárát élénken foglalkoztatta a nagy költő alakja, a régi gimnázium rajztermének falai ma is ékesen tanúskodnak erről. Egyik falfestménye Petőfi Füstbe ment tervének utolsó mozzanatát ábrázolja megkapóan, egy másik falfestményét a költő Galga partihoz című versének hatása alatt készítette^[12]. Több kiállításon vett részt, képei szerepeltek az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat és a Nemzeti Szalon tárlatain. Rajzórái a diákoknak meghatározó művészeti élményt jelentettek, hiszen Velten Armand nemcsak kiemelkedő rajztanár, hanem kiváló csellista is volt. Felesége Biberfalvi Mihály Gizella (1909-1993), két gyermekük született. Gödöllőn hunyt el.

Zalán Frigyes (1908-1995)

Iskolánk mennyiségtan-természettan-gyorsírás szakos tanára 1908-ban született Sopronban. Középiskolai tanulmányait a soproni evangélikus líceumban végezte kiváló eredménnyel. Tanári diplomáját a budapesti tudományegyetemen szerezte mennyiségtan (matematika) és természetfilozófia (fizika) szakon 1931-ben az Eötvös kollégium diákjaként. Aszódra az 1932/33-as tanévben került. egy évig internátusi nevelő, három évig helyettes tanárként tanított. 1936-ban rendes, kinevezett tanár lett. Osztályfőnöki és cserkészparancsnoki nevelő munkája meghatározó jelnetőségű volt tanítványai életében. Az iskolai cserkészcsapat tisztje, 1938-1946 között parancsnoka. Tagja volt az aszódi evangélikus presbitériumnak. 1938-tól több alkalommal teljesített katonai szolgálatot, a második világháborút követően amerikai hadifogságból tért haza 1946 elején. Iskolánk államosítása után is tanított az állami intézményben, hosszú ideig Pest megyei szakfelügyelőként is tevékenykedett. Szakköri munkájával ösztönözte diákjait a Középiskolai Matematika Lapok feladatainak megoldására és a tanulmányi versenyeken való részvételre.^[13] Droppa Irénnel kötött házasságot (1936), két gyermekük született, Péter és Árpád. 1995-ben hunyt el, az aszódi temetőben nyugszik.