Raposa Bálint 10. évfolyamot végzett diákunk a nyári szünet alatt egy pályázatnak köszönhetően részt vett a Debreceni Egyetemen egy 6 napos kutatásban, mely idő alatt megismerkedett és együtt dolgozott két „kutatótársával” (Ombodi Nándorral, Romvári Györggyel), akikkel közösen az aerogélek színes világát kutatták. A kutatásban témavezetőik Dr. Lázár István, a Debreceni Egyetem docense, valamint Szabó Hanna Judit PhD. hallgató voltak. Irányításukkal lehetővé vált a kémia iránt elkötelezett diákok számára, hogy minél többet megtudjanak erről az elképesztően fantasztikus anyagról. A továbbiakban Bálint rövid élménybeszámolóját olvashatjuk:
Ennél a pontnál teljesen jogosan megfogalmazódhat bennünk a kérdés – Mik is azok az aerogélek? – mivel ezek nem mindennapi anyagok. Ezek a pihekönnyű anyagok a világ legkisebb sűrűségű szilárd halmazállapotú anyagai, 95-98%-uk levegő. Felhasználásuk rendkívül széleskörű, mivel hő- és hangszigetelésre is rendkívüli módon tökéletes, továbbá adszorberekként is használható, kiváló felületi megkötési képessége miatt (1 gramm anyag felülete elérheti akár az 1000 négyzetmétert is). Ezek mellett a gyógyszeriparban gyógyszerhordozóként, a vegyipar pedig katalizátorként és azok hordozójaként használják. Pihekönnyűsége miatt az űrtechnológiában is találkozhatunk vele. A kutatásunk során gyorsított eljárással gyártottunk aerogélt, ami egy 3 napos procedúra volt, ám hagyományosan 40 nap az előállítása. Ha azt akarjuk, hogy a szárítás során megmaradjon a térfogata, akkor szuperkritikus állapotú CO2-dal, azaz 250 bar nyomáson – ez egy autó kerekében lévő nyomás 100-szorosa – és 90 celsius fokon kell kimosnunk a kocsonyás kiindulási anyagunkból, az alkogélből az oldószert. A folyamat során kikeményedik az anyag, nem lesz többé kocsonyás állagú. Amennyiben levegőn szárítanánk meg, jelentős térfogatvesztést szenvedne el, így az anyag elvesztené különleges tulajdonságait, ún. xerogéleket kapnánk.
A hat nap során a kutatás mellett a HÖK szervezésében.megismerkedhettünk az egyetem természettudományi karával is. Ezúton szeretném megköszönni a segítséget a kutatómunka előkészítésében felkészítő tanáromnak Osgyániné Németh Mártának, továbbá témavezetőimnek, illetve a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának, hogy véghez vihettük ezt az egy hetes kutatómunkát.
Raposa Bálint
