Május
közepén gimnáziumunk 7.a és 7.b osztálya a Felvidéken töltött el négy
felejthetetlen napot a Határtalanul program keretében. A kirándulás előtt
történelem és földrajz órán a gyerekek szaktanáraiktól ízelítőt kaptak a
látnivalók ismereteiből, többek között a Barangoló Okosdoboz alkalmazás
segítségével. Jó volt látni, hallani, amikor az előzetes ismeretek az út során
eszükbe jutottak.
A program első napján megcsodálhattuk kívül és belül az Andrássy család
vadászkastélyát Betléren, majd bejártuk csodás kertjét. Sétáltunk Rozsnyó
történelmi belvárosában, ahol a gyerekek a Petőfi emléktáblát is megtalálták az
egykori Fekete Sas szálló épületén. Meglátogattuk a Fábry Zoltán Magyar
Tannyelvű Alapiskolát.
Martonházán gyönyörködhettünk az aragonitbarlang különlegesen szép
mészkőképződményeiben.
A 2. napunkat Késmárkon kezdtük, ahol a belváros szépségei mellett a két evangélikus templomot látogattuk meg. Az új templomban a magyar és az evangélikus himnusz eléneklése mellett megkoszorúztuk Thököly Imre fejedelem sírját, majd megcsodáltuk a régi, igazán lenyűgöző szépségű fatemplomot. A régi városháza épületénél a gyerekek kíváncsi lelkesedéssel próbálták ki a szégyenketrecet, majd megcsodáltuk a Thököly-vár reneszánsz udvarát. Innen Alsólehnicre utaztunk, ahol a várva-várt tutajozás következett a szlovák-lengyel határon, melynek során a Dunajec folyóval és csodálatos környezetével, élővilágával ismerkedtünk meg. A másfél órás vízi út során lenyűgözött bennünket a táj. Közben hallhattunk legendákat a tutajosoktól – gyakorolva az angol és a német nyelvet – illetve volt, aki ki is próbálhatta a tutaj irányításának fortélyait.
A 3.
napunkat a gyönyörű Lőcsén kezdtük, ahol többek között a Szent Jakab templomot,
a régi városháza épületét és a szégyenketrecet csodáltuk meg. Lőcse után pedig
Igló következett, ahol a sok látnivaló közül a híres harangöntő mester, Gaál
Konrád emlékére állított emlékművet emelném ki, amit mindenki ki akart
próbálni, hogy a feje felett elcsendülő kongatás szerencsét hozzon.
Ezt követően a csapat kettévált. A nagyobb társaság az iglói állatkertben
töltött el egy vidám délutánt, míg a kilenc fős bátor, keménymag – az elmúlt
napok égi áldása ellenére is – elindult Éva nénivel és Zoli bácsival a Szlovák
Paradicsom Nemzeti Park Hernád áttörés nevű fantasztikus, kalandos,
lélegzetelállítóan gyönyörű túrájára.
Vacsora után egy maroknyi, érdeklődő interjút készített a szepesszombati
szállásunk, a Hotel Trio kedves, aranyos, hozzánk magyarul beszélő működtetőjével, Vlado bácsival, aki nagyon
büszke a magyar családfájára, és lelkesen mesélte el, és mutatta be a gyerekeknek
nagyapja, Belly József híres, Budapesten tanult szakács történetét, melyről a
hotel társalgójának fala is árulkodik. Igazán megható, lélekemelő beszélgetés
volt.
A 4. nap
reggelén közelről is megszemléltük a Szepesváralja közelében lévő gejzírt és
tőzeglápot, majd a lenyűgöző, impozáns szepesi várat csodáltuk meg kívül és
belül.
Utolsó helyszínünk pedig - a kirándulás méltó lezárásaként - Kassa városa volt.
A tekintélyes szépségű kassai dóm, az Erzsébet Székesegyház kívül és belül is
lenyűgözte a csapatot. Az altemplom Rákóczi kriptájában tiszteletünk jeléül
elhelyeztük a koszorúnkat, és elszavaltuk a Himnuszt.
A gyönyörű belváros megtekintése zárta kirándulásunkat, aminek
megkoronázásaként verőfényes, kellemes napsütést kaptunk. A Szent Mihály Kápolna
és az Orbán-torony mellett leginkább a csodálatosan szép színházépület és a
zenélő szökőkút lopta be magát a csapat szívébe. Olyannyira, hogy még szívesen
időzött volna mindenki Kassán, de időnk lejártával a buszunk hazafelé vette az
irányt.
Szívünk, lelkünk megtelt élményekkel, örök emlékekkel. Talán kissé másként tekint azóta minden gyerek Trianon eseményeire. Még nagyobb szeretettel vártuk június 4-én gimnáziumunkba a felvidéki és a kárpátaljai testváriskolánk diákjait, tanárait, akik hagyományosan műsort adnak nekünk a Nemzeti Összetartozás Napján.
Siposné Szombathelyi Éva
projektvezető
