Dr. Roncz Béla igazgató úr ünnepi beszéde
az aszódi evangélikus gimnázium tízéves jubileumi ünnepségén,
2004. június 5-én

Mélyen Tisztelt Püspök Úr! Tisztelt Vendégeink! Kedves Kollégák, Diákok!
Ünnepelni, emlékezni jöttünk össze a tíz évvel ezelőtt újraindított Aszódi Evangélikus Gimnázium dísztermében. Abban a gimnáziumban, amelyet evangélikus elődeink 1727-ben hoztak létre, és 1948-ig működtettek. A gimnáziumot 1948-ban államosították. 46 évig szünetelt az egyházi oktatás Aszódon. Azalatt a 46 év alatt az előző 211 év evangélikus hagyományait, értékeit – a Petőfi-kultuszt kivéve – igyekeztek eltemetni, elfelejteni.
Amikor 1994-ben újra indítottuk iskolánkat, eldöntöttük, hogy “újrateremtjük” múltunkat. Hitvallásunk ma is az, hogy aki nem ismeri múltját, annak jövője bizonytalan. Mi biztos keresztény értékrend szerinti jövőt szeretnénk itt gyerekeink számára felvázolni, bemutatni, ehhez viszont ismerni kell múltunkat.
Azt a múltat, amelyben ez az iskola 1835 és 38 között a fiatal Petőfi Sándornak is meghatározó élményt nyújtott, elsősorban a tudós tanár, igazgató, Korén István személyiségén keresztül. Azt a múltat, amikor iskolánkban lelkészek, tanítók, tanárok, orvosok, jogászok, mérnökök alapozták meg tudásukat Aszódon. Mi büszkék lehetünk arra, hogy Kiss István, Sárkány Sámuel, Zelenka Pál, egyházunk püspökei is aszódi diákok voltak. Dr. Magyar János egyetemi tanár, Tuschák Róbert akadémikus, a műszaki tudományok doktora, Burger Kálmán akadémikus, a kémiai tudományok doktora, Platthy Pál egyetemi tanár, Moravcsik Emil, Rezessy László, Huszárik Zoltán, Pauló Lajos, Sára Sándor és még nagyon sok ismert és elismert, értékes ember ült az aszódi evangélikus gimnázium padjaiban. Sok lelkész említi életrajzában szeretettel az aszódi diákéveket: Chugyík Pál, Bogya Géza, Drenyovszky János, Gubcsó Pál, Garami Lajos, HernádTibor, Kéken András, Torda Gyula, Zsemberovszky János.
A katedrán sokoldalúan képzett, kiváló tanárok álltak: az író-költő Csengey Gusztáv, a Petőfi-kutató Osváth Gedeon, a földrajztudós Chovan Sámuel, a zenészeket nevelő Haberehrn Gusztáv, a szlovákiai németek településtörténeti kutatásával foglalkozó Gréb Gyula, a festőművész Richly Emil.
Ők olyan emberek, akik életének alakulásában meghatározóak voltak az aszódi évek., akiknek életét érdemes a mai ifjúság elé állítani követendő példaképpen.
Kedves Vendégeink! Tíz éves az újraindított Aszódi Evangélikus Gimnázium! De hogy kik, és hogyan indították újra, érdemes felidézni. Talán az első lépést D. Dr. Harmati Béla püspök 1990 áprilisi aszódi látogatása jelentette, amikor megtörtént az államosított aszódi ingatlanok számbavétele. 1991. szeptember 8-án született Nyilatkozat tette határozottá az egyház szándékát, melyben kinyilvánította a gimnázium újraindítását. A nyilatkozat aláírói Dr. Harmati Béla püspök, Dr. Sólyom Jenő kerületi felügyelő, Frenkl Róbert országos felügyelő, Detre János aszódi lelkész, Fischlné Dr. Horvát Anna gyülekezeti felügyelő, Keveházi László esperes. A tárgyalások megkezdődtek az egyház és az önkormányzat között. Az önkormányzat – a gimnázium tanárai által támogatva – ragaszkodott az államosított egyházi gimnáziumhoz. Kezdetben még az egyházi gimnázium indítását is ellenezték. Több megoldási javaslat csak késleltette a megoldást (pl. az evangélikus gimnázium a Széchenyi-kastélyban kapjon helyet). A tárgyalások, egyeztetések két éven át váltakozó intenzitással zajlottak, mígnem 1994. január 19-én megszületett az első megegyezés-tervezet, melynek lényege az volt, hogy az egyház visszakapja gimnáziumát, és az önkormányzat új gimnáziumot épít az erre biztosított 620 millió Ft kártalanítási összegből, és addig is, míg megépül az új gimnázium, az evangélikus egyház gimnáziuma 1994 szeptemberében megkezdheti működését, ehhez tantermeket az önkormányzati gimnáziumban biztosítanak.
Az egyeztetések tovább folytak. A minisztériumi tárcaközi bizottság 1994 márciusi ülésén Platthy Iván az OM Egyházügyi főosztályának vezetője a folyamatok felgyorsítása, az ellentétek feloldása érdekében azt javasolta, hogy az 1991. évi 32. Tv. alapján a kárpótlási összegből az egyház építse fel gimnáziumát.
1994. március 22-én az önkormányzati ülésen megtörtént a megállapodás­tervezet módosítása, mely szerint az evangélikus egyház vette magára az építkezés terhét, és lemondott a gimnázium természetbeni visszaigényléséről. Vállalta, hogy a tárcaközi bizottság által jóváhagyott 575 millió Ft-ból egy 20 tantermes, tornacsarnokot magába foglaló egyházi iskolát épít. Ehhez az önkormányzat vállalta egy 2 hektáros cseretelek biztosítását.
1994. március 31-én elkészült az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma alapítóokirata. 1994. június 3-án volt a gimnázium alapító ünnepélye az aszódi evangélikus templomban. Megalakult az Igazgatótanács, Aszód város jegyzőjétől megérkezett a működési engedély. 1994. augusztus 21-én megtörtént (Harmati Béla püspök és Frenkl Róbert országos felügyelő jelenlétében) a jelképes alapkőletétel a templom melletti, az önkormányzat által biztosított csereingatlanon.
1994. szeptember 4-én megtartottuk az első tanévnyitót az aszódi evangélikus templomban. Szeptember 5-én, 46 évvel az államosítás után újra megkezdődött a tanítás Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziumában.A gimnázium két osztállyal indult, egy hatosztályos és egy négyosztályos évfolyammal, tanulóink száma 58. Az első három évben nem volt otthonunk, albérletben voltunk a Csengey úti általános iskola alagsorában. A gyerekek és a kollégák segítségével tettük otthonossá ezt az időszakot.A tanári kar a tanulói létszámmal növekedett. Az iskola alapító tanárait név szerint is említeném: Detre Zoltán és Koncz István főállású tanárokként az osztályfőnöki teendőket is ellátták. Az ő munkájukat nyolc óraadó tanár segítette: Kovácsné Danis Éva, Módos Tiborné, Sisáné Maczó Ibolya, Soós Éva, Gál Tibor, Dr. Patkó György, Varga Attila és jómagam, mint az intézmény igazgatója. Hitoktatóink Detre János esperes és Mihályi Erzsébet voltak.
Közben Nagy Tamás YBL-díjas építész-tervező kapott megbízást a gimnázium épületének megtervezésére. Elkészült a tanulmányterv, melyet alapos tanulmányozás után kissé átdolgozva engedélyezési tervvé, majd kiviteli tervvé dolgozott ki. Munkáját oktatási, iskolai tapasztalataival kicsiny, de egyre gyarapodó tantestületünk segítette, (pl. milyen, mennyi tanteremre, szaktanteremre, tanárira, egyéb termekre van szükség). A beruházás lebonyolítására az ÉGSZI-Senior Kft kapott megbízást, pályázat eredményeként a kecskeméti DUTI-Schola Kft végezete a kivitelezést. Az építkezés 1996. március 20-án kezdődött, és 1997. szeptember 5-re lett készre jelentve. Az építkezésre biztosított 575 millió Ft kárpótlási összeg a 96-97-es évi 25 %-os infláció következtében kevésnek bizonyult, így a tornacsarnok megépítésére nem került sor.
Itt kell köszönetet mondani Detre János esperes úrnak, aki az építkezéssel járó nehéz terheket magára vállalta, feladatát 2000 szeptemberéig becsülettel ellátta.
Mi készült hát el? A 16 tanterem, 4 szaktanterem (fizika, kémia, számítástechnika, nyelvi terem) 150 férőhelyes díszterem, 100 férőhelyes étterem, könyvtár, irodák, tanári, tanári lakások. 1997. szeptember 6-án Dr. Harmati Béla püspök úr avatta fel és adta át a tanároknak, diákoknak az épületet. Az új épületben már 17 főállású és 11 óraadó tanárral kezdtük a tanévet, osztályaink száma 9, tanulóink száma 205 volt. Ekkor mondhattuk el először, hogy újra van evangélikus iskola Aszódon, ez nem utolsó sorban az igazgatónak és tanári csapatának köszönhető.
A gyorsan növekvő tanulói létszám miatt egyre sürgetőbbé vált a tornacsarnok megépítése. Egyházunk támogatásával 2001 őszén megkezdődhetett az építése. 2002 májusában Szebik püspök úr istentisztelet keretében adta át a tanulóifjúságnak. A távolabbi településekről érkező tanulóinkat szükségmegoldásként kisebb tantermekben és a szolgálati lakásokban helyeztük el. Kollégiumban történő elhelyezésükre 2003-ban nyílott lehetőség, amikor átadásra került az 50 férőhelyes, épületegyüttesünkhöz szépen illeszkedő kollégium.
Tisztelt Vendégeink! Az újraindítás óta tíz esztendő telt el. Milyen volt ez a tíz esztendő? Megfeleltünk-e a fenntartói, tanulói, szülői elvárásoknak? Teljesítettük célkitűzéseinket?
Oktatási téren
Tanulói létszámunk 58 főről 600 főre növekedett. Tantestületünk létszáma 2 főről 50 főre. Munkánkat segíti 22 dolgozó. Tanulmányi átlagunk folyamatosan emelkedik, a kezdeti 3,69-ról 4,08-ra. Az intézmény iskolai szerkezetét a társadalmi igényeknek megfelelően átalakítottuk. A kezdeti hat- és négyosztályos szerkezetet 1998-ban a hagyományokhoz jobban igazodó nyolcosztályossal bővítettük, 2002-ben emelt szintű angol, német nyelvi képzés indítottunk. 2004-ben nyelvi előkészítő osztályt indítunk. Örvendetesen emelkedett a nyelvvizsgát tevők száma.
Az első érettségiző osztályunk 1998-ban volt. Azóta több mint 250-en tettek sikeres érettségi vizsgát. Fokozatosan emelkedett a főiskolára, egyetemre felvettek száma és aránya. A kezdeti 20 %-ról 85 %-ra emelkedett. Ennek ellenére valljuk, hogy mi sohasem szeretnénk egy nagysikerű versenyistállóvá válni, de szeretnénk, ha diákjaink jó alapokkal kerülnének ki iskolánk falai közül, és az élet bármely területén megállnák helyüket.Egyre több diákunk vesz részt és ér el szép eredményt tanulmányi versenyeken, sportversenyeken.
A nevelés terén
Pedagógiai programunkban meghatározott alapelveinknek megfelelően célunk, “hogy a gimnázium evangélikus tanulóit evangélikus keresztény személyiséggé, evangélikus egyháztaggá, és a katolikus tanulókkal együtt vallásosan erkölcsös magyar állampolgárrá neveljük.”
A nevelés színtereit igyekszünk megteremteni, bővíteni. Melyek ezek?
Az istentiszteletek: a tanévnyitó, tanévzáró, reformációi, vízkereszti, mennybemeneteli alkalmakat a templomban; a karácsonyi és húsvéti ökumenikus istentisztelet, amely úrvacsorával, illetve áldozással végződik, az iskolában. A hétfő reggeli áhítatok, a diák- és tanári csendesnapok. A kollégiumban bibliaórák, a gyülekezetben böjti esték, az ökumenikus imahéten való részvétel. Az ifjúsági nyári táborokban való részvétel. A hittanversenyekre történő felkészülés. A tanulók, tanárok gyülekezeti tevékenysége.
“Diákjainkat olyan személyiséggé kívánjuk nevelni, akik életigenlők, bizakodók, tudnak örülni, képesek feloldani konfliktusokat, akiknek fontosak a magyar és az egyetemes kultúra értékei, akik szeretik családjukat, iskolájukat, egyházukat, falujukat-városukat, hazájukat, értük cselekvésre és áldozathozatalra is készek, akik tisztelik mások értékeit, szolidárisak a hátrányos helyzetűekkel, akik tevékeny, alkotó és segítőkész emberként kívánják élni életüket.”
E cél megvalósulását segítik a tanórán kívüli tevékenységeink is, így pl. a hagyományőrző tevékenységek: a Petőfi-napok, az iskolamúzeum fejlesztése, a sportnap, a szakkörök, a tanulmányi kirándulások hazánk legszebb, ill. történelmi tájaira, az erdélyi és a felvidéki tanulmányutak, az iskolai könyvtár, amely immár tízezer kötettel rendelkezik, az énekkar, amely egyben missziós tevékenységet is betölt. Az iskolai rendezvények mellett a környező gyülekezetekben való szolgálat is fontos feladata az énekkarnak.
Kapcsolataink is életképességünket bizonyítják. Első helyre helyezném az evangélikus iskolákkal kialakított szakmai, emberi kapcsolatokat tanári és tanulói téren egyaránt. Igyekszünk minden olyan rendezvényen részt venni, melyek ezeket a kapcsolatokat erősítik. Intézményünk szerves rész az evangélikus oktatási rendszernek. Ezt bizonyítják az oktatási és egyházi jellegű programjaink, rendezvényeink (egyházmegyei, kerületi lelkészi, felügyelői, missziói konferenciák).
Intézményünk jól illeszkedik a város életébe. Nagy városi rendezvényeknek gimnáziumunk aulája a színtere. (Város 10 éves jubileumi ünnepsége, énekkari találkozók.)
Tisztelt Vendégeink! Tízéves az újraindított aszódi Evangélikus Gimnázium. Azt hiszem, hogy az elmúlt évtized munkája sikeresnek mondható. De felvetődik a kérdés, hogyan tovább, lehet-e ezen sikereket fokozni? Lehet! De ez nehezebb feladat lesz. Úgy gondolom, de lehet, hogy a múlt mondatja velem, könnyebb a nulláról iskolát építeni, mint a sikereket tovább növelni. De mi most erre vállalkozunk: a lelki élet, a szakmai munka további fejlesztésére, e csodálatos épület karbantartására, megóvására, fejlesztésére (a kerítés, az udvar, a sportpályák, esetleg egy uszoda létesítésére). Az európai uniós lehetőségek maximális kihasználására pályázatok, külföldi utak, cserekapcsolatok, testvér intézményi hálózat létrehozása révén (pl. uffenheimi, szlovákiai, erdélyi, finn, észt evangélikus iskolákkal). Ehhez viszont elsődleges szerepet kell, hogy kapjon a nyelvtanulás.
Az ember egy csodálatos Isteni teremtmény. Minden élőlénnyel szembeni egyik képessége, hogy álmodik, álmodozik. Engedtessék meg most itt nékem is, hogy elmondjam vágyaimat. Az én álmaimban mostanában az Evangélikus Egyház oktatási rendszerének kiteljesedése, kiépítése jelenik meg. S ez elsősorban itt Aszódon, egy Evangélikus Oktatási Centrum, abban esetleg egy Evangélikus Egyetem formájában. Én azért imádkozom és dolgozom, hogy ez az álom valóra is válhasson. Ehhez természetesen jó, segítőkész tanárokra, társakra és a jó befogadására fogékony tanulókra, diákokra van szükség.
Tisztelt Vendégeink! Végezetül köszönetemet szeretném kifejezni fenntartó egyházunknak azért a segítségért, melynek eredményeként újra indulhatott az aszódi Evangélikus Gimnázium. Köszönetemet a támogatásért Szebik Imre püspök úrnak, Benczúr László felügyelő úrnak, igazgatótanácsunk elnökének, Frenkl Róbert országos felügyelő úrnak és Mihályi Zoltánnénak, oktatási osztályunk vezetőjének áldozatos munkájukért. Köszönetemet a tanár kollégáknak és nem tanár munkatársaimnak, akik nélkül ez az intézményt nem lehetett volna létrehozni, és azt követően eredményesen működtetni. Köszönet a minket segítő egyházmegyei, kerületi lelkészeknek, az igazgatótanács tagjainak, a város vezetésének és mindenkinek, aki csak kicsivel is hozzájárult ahhoz, hogy ma itt a tízéves jubileumi évünket megünnepelhetjük.

Szülőknek, diákoknak

Tanároknak