Igazi erőltetett meneten vannak túl végzős diákjaink, akikre 2025. november 15-én rákerült a hőn áhított szalag, amelynek viselése egyrészt azt jelzi, hogy egy közösségben formálódtak és még formálódnak, másrészt azt is jelzi, rövidesen véget érnek a középiskolai tanulmányaik, hogy valami új – sokszor sokkal nehezebb – következhessen majd. Ahhoz, hogy eddig eljussanak, tánctanuláson, táncpróbákon, témazárókon, előrehozott érettségiken keresztül vezetett az út.
A várva várt időpont előtt a tornacsarnokunk is átalakult díszteremmé, az „eltüntetett” bordásfalakra pedig az esemény fő motívumainak – a fénynek és a tűznek – díszei is felkerültek Kicsinyné Bayer Noémi tanárnő hathatós segítségével.
November 15 -én szombaton 14 órára a 12.a és b osztályosok, 18 órakor pedig a 12.c és d osztályosok hozzátartozói foglalhattak helyet a székeken és padokon, hogy láthassák, amint rákerül szerettükre a szalag, és keringőzik talán először az életében. A bevonuló végzősöket a 11. évfolyam nevében Kerek Viola és Szentenszki Heléna, illetve Tamási Eszter és Tóth Emma a 18. zsoltár 24. versével köszöntötte:
„Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!”
A vigadozással természetesen még várni kellett, hiszen ezt számos programpont megelőzte. Az istentiszteleteken ezúttal Babka László, az Észak-Pest Megyei Egyházmegye esperese hirdetett igét, mellette pedig Sághy Kata iskolalelkész, illetve az iskola énekkara szolgált. Az esperes úr prédikációjában a szalagavatóhoz való érkezést az építkezéshez hasonlította. Annak üteme is jól behatárolható, és amikor az építők elérnek egy szintet, kitűzik a bokrétát. Ott áldomást isznak a siker örömére, itt viszont az Istentől való áldáskérés a fontos a további folytatáshoz. Az időtartam Veizer Valéria főigazgató beszédében is főszerepet kapott. Az érettségiig öt hónap van hátra. Még öt hónap? Vagy már csak öt hónap? Attól függ, ki milyen szemszögből nézi. Intézményünk vezetője azzal a kérdéssel fordult a mesterséges intelligenciához, hogy írja le, vajon mit kaphat egy diák az evangélikus gimnáziumtól. Az AI elsősorban a tudást emelte ki, és a motivációról is írt valamit, de – emelte ki a főigazgató- nem említette a közösség erejét, a megszületett barátságokat és a tanárok segítőkészségét sem. Pedig az EGA ezt is jelenti az itt tanuló közösségnek.
Veizer Valéria beszéde végén az alábbi gondolattal kívánt eredményes időszakot a végzősöknek: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy.”
Az igazgató gondolatait a legszebb pillanatok, a szalagtűzések követték. Az első szalagot természetesen a főigazgató kapta Valicskó Domonkostól (11.b), és Rónay Kristóftól. Természetesen a szalagtűzések közti beszédek sem maradtak el: a 11. évfolyam képviseletében Kardos Hanna 11. a és Gróz Nikolett (11.c) köszöntötte az ünnepelteket, a 12. osztályosok nevében pedig Mertlik Emese (12.a) és Pálik Dóra (12.c) mondott beszédet.
Az ünnepségek második részében az osztálytáncokra és a keringőkre került sor, a végén pedig a szülők táncolhattak gyermekeikkel, akik ezt követően after partyn vettek részt.
Hétfőtől pedig immáron a célegyenesbe fordultak végzőseink. A cél nem is lehet más, mint a sikeres érettségi.
